"Lilla szívét kértem..." - osztálykirándulás ajánlat a Lilla és Csokonai szerelmének helyszínein

Idén 222 éve, hogy Vajda Julianna, a Csokonai-versek Lillája igent mondott a Lévai István nevű gazdag dunaalmási kereskedőnek, véget vetve ezzel a Csokonai Vitéz Mihályhoz fűződő kapcsolatának.


Különleges programokat kínál a híres szerelemnek otthont adó város, Komárom és környéke a térségbe érkező felső tagozatos, illetve középiskolás diákok számára, megismertetve velük azokat a helyszíneket, ahol az ifjú szerelmesek 222 éve a mindennapjaikat élték, a találkozóhelyeiket, s azokat a helyszíneket, ahol a szerelmi kaland után Csokonai Lillája élt.

Az osztálykirándulások összeállításához, a programok lefoglalásához a Dunamente-Podunajsko turisztikai szervezet szakmai segítséget biztosít magyar nyelven.

Javasolt program (az egyes napok önmagukban is élményt jelentenek, ha viszont több napra érkeznek, az egymásra épülő programok jól kiegészítik egymást)

1. nap: Érkezés Komáromba (Révkomárom, Észak-Komárom)


Csokonai szobra Komáromban

1797 tavaszán Csokonai Vitéz Mihály Pozsonyból Komáromba utazott. Itt ismerkedett meg a hagyomány szerint 1797. április 26-án a református líceum udvarán Vajda Juliannával.

Ferenc császár a napoleoni nemesi felkelés táborhelyéül jelölte ki Komáromot. A franciák ellen hadba gyülekezőkhöz Csokonai lelkesítő verset írt A nemes magyarságnak felűlésére címmel, amelyet Komárom legszebb lánya, Vajda Julianna adott elő a felkelők zászlóavató ünnepségén.

A későbbiekben elsősorban Fábián Juliánna komáromi költőnő szalonjában találkozott a két fiatal. Csokonai szívét azonnal meghódította a lány – a viszontszerelemre azonban még várnia kellett.

Javasolt programok:

- Komárom a 18. század végén – tematikus városnézés helyi idegenvezetővel - Időtartam: kb. 90 perc

- Csokonai szobrának a felkeresése, rövid megemlékezés - Időtartam: kb. 30 perc

- Az egykori református líceum megtekintése, ahol egyes leírások szerint Csokonai először látta meg Lillát - Időtartam: kb. 30 perc

2. nap: Tartózkodó kérelem – a beteljesült szerelem nyomában

Megláttam, és azonnal Látnom, szeretnem – egy volt” – írta le Csokonai az első benyomását Vajda Juliannáról A fogadástétel című versben. Fordítva viszont nem ez történt. Vajda Juliannát nem vonzotta 21 éves fiatalember. “(…) szemre nem szép, vőlegénynek nem kapós” – írta naplójába. Ha Lillán múlott volna, nem születnek meg a magyar irodalom legszebb szerelmes versei. Később azonban, amikor rájött arra, hogy a Lilla-versek hozzá íródnak, megváltozott a véleménye a költőről, aki Lilla szívét kérte – „…s megadá az ég”.

Javasolt programok:

- Ismerkedés Komárom várostörténetével – Duna menti Múzeum - Időtartam: kb. 90 perc

- Az Erzsébet-sziget felkeresése – itt született A Duna nimfája című vers - Jókai-filagória, Beöthy-villa, a sziget története - időtartam: kb. 180 perc

- A tematikához nem szorosan kapcsolódó, kiegészítő programok:

a.) a komáromi erőd - Időtartam: kb. 120 perc

b.) római kőtár, Limes Galéria - Időtartam: kb. 60 perc

c.) Sétahajózás a Vág folyón

Jókai szobra a Duna Menti Múzeum előtt


3. nap: Komárom környéke a Csokonai korában

(3 napos program esetén ennek a napnak a programját javasoljuk elhagyni).

Csokonai 1797-ben és 1798-ban is sokat utazott, s azon túl, hogy Bicskétől Keszthelyig állást keresett, sok időt öltött a Komárom környéki településeken is. Látogatásairól – amelyek sokszor mulatozássá váltak - a későbbiekben legendák születtek – pl. a martosi református lelkésznél tett látogatásáról, ahol a lelkész unokája szerint a megfelelő mennyiségű bor elfogyasztása után szertartásosan eltemették Bachust.

Komárom ebben az időszakban gazdag kereskedőváros volt, elsősorban gabonával kereskedtek (Vajda Julianna apja és gabonakereskedő volt). A gabonatermesztés és feldolgozás éppen ezért a környék meghatározó tevékenysége volt – akárcsak a szőlőművelés és borkészítés. A 3. nap célja a 18-19. század fordulója helyi mesterségeinek megismerése, annak bemutatása, hogyan éltek az itt élők akkor, amikor ez a terület még nem Szlovákiához tartozott.

Programjavaslat:

- Látogatás Gútára, a vízimalomba – a malom meglátogatása, valamint ökoturisztikai bemutatón való részvétel (madármegfigyelés) - Időtartam: kb. 120 perc

- Látogatás a martosi tájházba - Időtartam: kb. 40 perc

vagy

- Látogatás az ógyallai csillagvizsgálóban - időtartam: kb. 120 perc

- Látogatás a búcsi babamúzeumba - Időtartam: kb. 180 perc

4. nap: Lilla nyomában a Dunamentén

Lilla szobra Dunamocson

1798 tavaszán, míg Csokonai állás után járt a Balatonnál, Vajda Julianna szülei bíztatására és támogatásával igent mondott Lévai István gazdag kereskedőnek. Csokonai ugyan gyorsan visszautazott Komáromba, azonban a frigy március 31-én megköttetett. Amikor Csokonai szembesült a közelgő menyegző tényével, levelet küldött Lillának – az utolsót-, de a lány apja azt elrejtette Lilla elől.

A kutatások azt bizonyítják, hogy Csokonai és Lilla a házasságkötés után is kapcsolatban, maradtak, szájhagyomány őrzi pl., hogy a dunamocsi parókián 1796 –1798 között néhány napig vendégeskedett Csokonai Vitéz Mihály is. A költő ezekben az években sorra járta a környék parókiáit, és szívesen időzött az akkor már Dunaalmáson lakó szerelme, Vajda Julianna közelében. 1800-ban nyomtatásban megjelent verseit is elküldte neki, 1802-ben pedig meglátogatta. Nem üres kézzel érkezett: az édesapja által ráhagyott pecsétgyűrűjét ajándékozta oda Lillának.

Vajda Julianna nem élt boldog életet. Első férje halála után újból férjhez ment Végh Mihály dunamocsi esperes lelkészhez. A dunamocsi református egyház anyakönyvébe bejegyzett házasság, Lilla Dunamocsról keltezett kérvénye a királyhoz elég bizonyíték arra, hogy Lilla 3 évig Dunamocson lakott. Hetvenkilenc éves korában, halálos ágyán feküdve, az volt az utolsó kívánsága, húzzák az ujjára a Csokonaitól kapott gyűrűt. Így temették el s vésték sírjára a Lilla nevet, hogy halálában az ő hitvese legyen.

Javasolt programok:

Kerékpártúra Dunamocsra és Karvára (rossz idő esetén buszos túra)

- látogatás Dunamocsra – Lilla szobrának + a Dunamocsi Falumúzeumnak a megtekintése - Időtartam (utazás nélkül): kb. 70 perc

- hajózás a révhajóval, átkelés Lábatlanra Karvánál – kerékpártúra Dunaalmásra, Lilla sírjához, a helyi Lilla emlékház megtekintésével - Időtartam: kb. 180 perc (ha jár a komp, egyébként kerülni kell)

Kiegészítő programok:

- almalégyár megtekintése és almalé kóstoló Karván

- a karvai román kori templom megtekintése helyi vezetővel

- a karvai kilátó megtekintése

- ismerkedés a borvidék szőlőművelésével Karván

- Celemantia római tábor felkeresése Izsán

- Dunamente Ökoturisztikai Látogatóközpont Lábatlan

Javasolt feldolgozandó versek a fenti programokhoz:

1. nap

A fogadástétel

Egy nyári estve Lillát,
A gyenge rózsaszájú,
A tűzszemű leánykát,
Megláttam, és azonnal
Látnom, szeretnem - egy volt.

Midőn az éjt sohajtva
Virrasztom, Ámor így szól:
"Ne félj, Vitéz! csak engem
Zengj minden énekidben,
Lillát adom jutalmúl."
Fogadtam, és jutalmúl
Lillát megadta nékem.

Most hát lekötve lévén,
Mást nem tudok danolni -
Lillát csak és csak Ámort.

2. nap

A Duna nimfája

Amott egy nyárfa hívesében,
A fűzfa közt,
Találni a sziget mentében
Egy tiszta közt.

Itt a vad faunok irtoványi
Megtetszenek:
Az ősz Dunának szép leányi
Itt fördenek.

Gyakorta a habok tapsolnak
Játékokon,
S körűltök a pintyek danolnak
A bokrokon. -

Itt förde Lilla is magába,
S az istenek
Az égről e barlangocskába
Lenéztenek.

A szép halandó a vizekből
A gyepre szállt.
Bámúlja Zeus a fellegekből
És felkiált:

"Haj, istenek! mely szép halandó
Jön ott elő,
Mint amidőn a támadandó
Nap mosdva jő.

Hószin vállán miként lebegnek
Szeg-fürtjei,
Görögvén rólok a vizeknek
Sík gyöngyei.

Csak egy hibát remek tagjába
Lelhetni-é?
Nem szebb-é síma karja, lába,
Mint Vénusé?

Kár, hogy nem nézhetünk szemére -
De erre jő -
Mely szép! Most, most - egek! Citére!
Szebb nálad ő."

És nála minden szebbnek mondja
Az én tüzem:
Csak Vulkán, a Vénus bolondja,
És Mómus nem.

3. nap

Habozás

[Vitéz]

Itt hagynám én ezt a várost, ha lehetne,

Ha engemet az én Lillám nem szeretne.

Örömmel megválnék tőled, komor város,

Ha menésem az övével lenne páros.

De mely édes örömtől kell megfosztatnom,

Ha nem lehet szép hívemmel itt múlatnom,

Ha északra lakik már ő, én meg délre,

Ha csókokat raggatnom kell csak levélre.

Óh, iszonyú búcsúvétel,

Mely egy áldott szívtől vét el!

Itt hagynám én ezt a várost, ha lehetne,

Ha engemet az én Lillám nem szeretne.

Öszveütném sarkantyúmat, megindúlnék,

Még e város felé háttal sem fordúlnék.

De egy égő szívet hagyni magánosan,

Mely kivűlem beteg lenne halálosan,

Nem engedi a szövetség s a szerelem,

Mely lángoló tűze által harcol velem.

Óh, milyen két szörnyű gond főz!

Egek! Lilla! Ah, melyik győz?

Itt hagynám én ezt a várost, ha lehetne,

Ha engemet az én Lillám nem szeretne.

Vígan tenném fel lantomat szekerembe,

Ha őtet is űltethetném az ölembe.

De ki előtt kell danolni már énnekem?

Egypár édes csókot kitől nyér énekem?

Ki bíztatja Múzsám édes mosolygással?

Ki önt belém lelket egy fél pillantással?

Árva Múzsa! árva író!

Óh, lesz-é egy biztató szó?

Nem hagyom itt ezt a várost, mert nem lehet,

Mert Lillától szívem búcsút nem is vehet.

Nem mehetek; tartóztatnak szent kötelek,

Szívem gyengébb, mint meg tudna víni velek.

Múljatok hát, szép szándékok! maradjatok,

Ha Lillát is el kell hagynom miattatok.

Lemondok a dicsőségről, bár szeretem,

Csakhogy ezen gyöngy kincsemet megvehetem.

Őérte megvetem mindazt,

Ami tőle különszakaszt.

Lilla

Hagyd itt, hívem! ezt a várost, bár nehezen,

Bár szeret is szegény Lillád s könnyez ezen.

Hagyd itt! Szívem kebeledben fog gyúladni,

A tiédnek az enyímben kell maradni.

E hév csókban, melyet szádra ragasztottam,

Lelkem minden indúlattal kibuzgottam.

Vitéz

Vedd el te is ezt éntőlem, kegyes lélek!

Csak árnyékom megy el; magam benned élek.

Kellemes szűz!

Lilla

Ah, kedves hív!

Ketten

Ne félj: néked dobog e szív!

4. nap

Még egyszer Lillához

Én szenvedek, s pedig miattad,
Miolta szívem elragadtad,
Édes kegyetlenem!
El-elhalok, mihelyt te jutsz eszembe,
S így kell talán e gyötrelembe
Örökre sínlenem.

Érted borong éltem tavassza.
Mert nincs nap, amely elfogyassza
A rám vonúlt ködöt.
Sír tisztelőd, ha kél, ha fekszik,
Miolta azzal nem dicsekszik,
Kiben gyönyörködött.

Sír tisztelőd, kétségbe esvén,
Miolta, tőled távol esvén,
Reményje füstbe szállt;
Holt álom űl zsibbadt ölében,
S gyakran ijesztő képzetében
Lilit, Lilit kiált.

E szóra karjaim kinyúlnak,
De csak sovány homályba húllnak
Nincs Lilla, nincs öröm!
Már nyugtom éjjel sem találom,
Mert ott is ébren tart az álom,
S fejem Lilin töröm. -

Óh, mely keserves annak élni,
Kinek tovább nincs mit remélni,
És mégis élni kell!
Él az, de nincsen benne lélek.
Az én tüdőm is, bátor élek,
Lelketlenűl lehell.

És tán te, szép szememvilága!
Úgy élsz, hogy életed virága
Virít, míg én halok.
Adná az ég! Azon örűlnék.
Könnyemnek azzal eltörűlnék
Felét az angyalok.

De tán, Lilim! te is kesergesz?
Rab gerlicém, saskézbe hergesz
S kéred segédemet?
Hiába már, kincsem, hiába!
Csak a halál jégsátorába
Ölelsz meg engemet.

Ďalej odporúčame