Luxemburgi Erzsébet (1409-1442) Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála lánya volt. A királykisasszonyok boldog gyermekkora helyett azonban dinasztikus érdekek határozták meg az életét: két éves korában már menyasszony, 12 évesen pedig I. Albert felesége lett. A frigy előtt Zsigmond király a feleségét és a lányát is száműzte a neje állítólagos hűtlensége miatt. Erzsébetnek a házassága sem lett boldogabb: tíz évet kellett várnia, míg először teherbe esett, az első gyermeke lány lett, a következő, a várva várt fiúutód három órát élt összesen.
29 éves, amikor 1438-ban megkoronázták Magyarország királynéjává. A boldogság azonban nem tartott soká, a férjét egy évre rá elveszítette - ekkor már a szíve alatt hordva második fiát.
1440. február 22-én éjjel Erzsébet, a férje halála után négy hónappal Komáromban hozta világra másodszülött fiát, aki később V. László néven lett magyar király.
A királyi utód születése mellett azonban ezen az éjszakán egy másik sorsfordító esemény is történt Komáromban. A királyné parancsára Kottanner Jánosné udvarhölgy, több szolga részételével Visegrádon ellopta a Szent Koronát, és egy vánkosba varrva Komáromba vitte.Így s királynénak sikerült megkoronáztatnia a 12 éves csecsemő fiát, V. Lászlót (meghiúsítva I. Ulászló megkoronázását). A koronázás teljesen szabályos volt. Fehérvárott a Szent Koronával történt, a szertartást az esztergomi érsek, Szécsi Dénes bíboros végezte.
V. László történetét jól ismerjük Erkel Hunyadi László című operájából, illetve Arany János V. László című balladájából. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy Erzsébet a fia születését követően alig két évre Győrben 33 évesen meghalt.
