Lehár Ferenc szobra

2

Lehár Ferenc (1870-1948) - A komáromi operett király

Magánéletéből

Komáromi gyerek vagyok,“ így nyilatkozott Lehár Ferenc Kristóf 1930-ban, aki 1870. április 30-án

id. Lehár Ferenc (1838-1898), az 50. gyalogezred karmester és Neubrandt Krisztina (1849-1904) elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot. Szülőháza a Nádor utcán állt, a mai Lehár park helyén.

Lehár őseinek gyökerei nem csak Komáromba, hanem Morvaországba és Franciaországba is elvezetnek. Apja Šumvaldban (Schönwald) egy francia márki leszármazottjaként jött a világra. Édesanyja egy komáromi gazdag szappanfőző és gyertyagyártó mester leánya volt, akinek az ősei a németországi Württembergből származtak.

Lehár többgyermekes családból származott, de csak ő született Komáromban. Testvérei, Emil, Eduárd, Antal, Mária Anna, Lajos és Emília a család gyakori költözése miatt a monarchia különböző városaiban születtek. A család szinte állandóan összecsomagolva élt, készen egy újabb költözésre. A gyerekek a nyarakat legtöbbször nagyszüleiknél, Komáromban töltötték. „Sokat játszogattam a Duna partján és a történelmi várfalak alatt” - emlékezett Lehár.

1890-ben Lehár belépett a hadseregbe, ezután felváltva élt a monarchia több városában. A leghosszabb időt Bécsben és Budapesten töltötte.

Katonai pályafutását 1902-ben fejezte be. 1906-ban vásárolta meg az ausztriai Bad Ischl fürdővároskában azt a villát, ahol 1948. október 24-én bekövetkezett haláláig élt feleségével, Sophie Paschkissal (1878-1942).


Katonai karmesterből világhírű zeneszerző

Lehár élete első éveit Komáromban töltötte. Apja ezredét azonban áthelyezték Pozsonyba, azután Sopronba, majd Kolozsvárra, végül Budapestre, ahol a gyermek Lehár megkezdte gimnáziumi és zeneiskolai tanulmányait.

Egy ideig morvaországi nagybátyjánál élt, megtanult németül, majd 1882-ben beiratkozott a prágai konzervatóriumba, ahol zeneszerzést és hegedülni tanult.

Tanulmányai befejeztével rövid ideig színházi hegedűs és karmester volt, majd 1889-ben bekerült édesapja bécsi katonazenekarába. A következő évben már a losonci gyalogezred zenekarának karnagyává vált, ahol az első operáját szerezte.

Miután elhagyta Losoncot, katona-karmesterként tevékenykedett Pulában, Triesztben, Budapesten, Esztergomban és Bécsben, ahol több keringőt és más zenedarabot szerzett, de a legtöbb idejét az operettnek szentelte.

Az első, 1902-ben írt operettje, a Bécsi asszonyok nagy sikert aratott, ami Lehárt további alkotásra sarkallta.

A drótostót (1902), A bálványférj (1904) és A mókaházasság (1904) című operettek után 1905-ben került bemutatásra A víg özvegy, melynek példátlan sikere után Lehár Európa-szerte ismertté vált. A következő fél évszázad alatt alkotásai - 28 operett és 2 opera - a világ minden zugában, összesen több mint 75 ezerszer hangzottak el. Több művét szülővárosában, Komáromban is ámulattal nézte és hallgatta végig a közönség.

Lehár és Komárom

A komáromiak már első sikereitől kezdve jogos büszkeséggel emlegették városuk szülöttjét. Nagy érdeklődéssel figyelték Lehár magánéletét és munkasikereit is. A helyi sajtó gyakran írt róla, tudósított minden vele kapcsolatos újdonságról. Amikor szülőházában már régen más család lakott, sőt, csemege- és vegyes áru bolt működött benne, a helyiek még mindig Lehár ház-nak nevezték. Homlokzatán 1940-ben egy márvány emléktáblát helyeztek el, így jelölve a mester születésének helyét. A házat 1978-ban, a város nagyszabású területrendezésekor lebontották, de helyén már

1980-ban egy Lehárról elnevezett parkot alakítottak ki.

A liget közepén egy 225 cm magas bronzszobor áll, amely Lehárt karnagyként, karmesteri pálcával a kezében ábrázolja. A szobor Emil Venkov alkotása.

Ugyanabban az évben nyílt meg a Duna Mente Múzeum állandó kiállítása is, amely Lehár életét és munkásságát mutatja be. Ma a Klapka téren álló Zichy-palotában tekinthető meg.

1986-tól, április és május derekán, a városban minden évben megszervezésre kerül a Lehár Fesztivál, amely 1990-ben Nemzetközi Lehár Ferenc Énekversenyé fejlődött ki. Napjainkban minden három évben szervezik meg elődöntőkkel 5 különböző európai országban és a nagyfináléval Komáromban. Célja az operett műfajának nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése.

2012-ben alakult meg a városban a Lehár Ferenc Polgári Társulás, melynek küldetése Lehár emlékének megőrzése és munkásságának, szellemiségének terjesztése.

A társulás minden évben megszervezi a Lehár Bált, a tavaszi Lehár Napokat és a Lehár Nyár rendezvénysorozatát, amely hangulatos zenei programokkal varázsolja szebbé a nyári vasárnapi estéket.

945 01 Komárno Lehárova 6