Erzsébet híd

3

Aki ma Komáromba látogat - legyen az a Duna északi vagy déli partján, akár gyalogszerrel is kényelmesen átkelhet a Dunán. Nem volt ez azonban mindig így. 1824-ben a Tudományos Gyűjteményben megjelent egy cikk Rév-Komáromnak Esmertetése címmel, amely így számol be a korabeli viszonyokról:

Az Új Szőnybe ért útas, Duna nélkül annyiba vehetné, mintha Komáromban volna s mert e' két hely között a' Dunának 300 ölnyi szélessége csak a' köz. De a' Dunával csendes időben is néha még egy órányira fekszik Komárom Uj Szőnytől; nagy szélvészben pedig fél, sőt egész napnyira is néha. Köz példabeszéd itt: a' Duna száz mértföld. Tudni illik : fele Dunán úszó , a'vagy úgy nevezett repülőhíd lévén, vagy késik a' menetellel , vagy épen nem is mehet a5 szelek miatt, megtörténhetvén illyenkor, (már sokszor megtörtént) hogy a' híd kiszakadjon , 's fél mértföldnyire is , míg partra verhetik, lemenjen. [...] Ha végre általér az utas a' szigetbe, kijön a' Repülő hídból, jobbfelé a' szigetnek már csakegy kis részét látja mint mezőt; de balfelé kertek, gyümölcsfák, kies múlató házak , munkások és sétálók tűnnek vég nélkül elejébe. Hlyen tárgyak között megy a' sziget' szélességén végig egyenesen, 's ér a' szigeten túlsó 100 öles Dunához, hol vert lábakon álló híd várakozik rája. De minekelőtte arra lépne, mellette bal kézre szemlél egy kis csínos Nepomuk kápolnát fáknak árnyékában, 's előtte szépen simított veres márvány feszületet, melly a' jámbor utassal a' várost köszönteti. Ekképen halad által a' festett dobogó hidon, 's ott belépvén a' Csaló-közbe, mindjárt a' városnak első sor házát a' Duna parton elérte.

A "repülőhíd" a 18. század közepétől szolgálta a közlekedést. Ez tulajdonképpen a komp egy fajtája, amely attól tér el a komptól, hogy nem emberi erő vagy gép hajtja, hanem a folyó sodrását használták ki a továbbvitelre. Az 1825-ös Tudományos Gyűjteményben a szerző 1741-re datálja a komáromi repülőhíd elindítását. A sziget és a város között komp járt, "e' helyett valamivel hamarább 1786-nál Hajó-hídat vetett a' Város".

A Honvéd című lap 1872. évfolyamában Komárom és környéke leírásánál kiemeli: "Komáromnál a Duna mélysége 18—30 láb, szélessége (a hídfőnél) 580 lépés, gyorsasága 3—12 láb másodperczenkint. [...] Komárom és Uj-Szőny közt 440 lépés hosszú hajóhíd és a Vág-Dunán 250 lépés hosszú fajáromhid (8 lépés széles)."

gazdasagi_mernok_c_lap_1892_evf.jpg

Az új híd a Gazdasági Mérnök c. folyóirat 1892. évfolyamában. Forrás: Arcanum

Az épített hídra azonban közel hét évtizedet kellett várni, 1891-ben kezdődtek el az építési munkálatai. A Gazdasági Mérnök című folyóirat így számolt be az építkezés indokairól:

Az új híd — a pozsonyi Ferencz József-híd testvére - Komárom városát, mely eddigelé izoláltságánál fogva fejlődésében tetemesen meg volt akadályozva, jobb jövő felé van hivatva vezetni s a Komárom átellenében fekvő Ujszőnynek is bizonyára szép lendületet fog adni az által, hogy a két városnak egy törvénykezés alá s egyéb tekiktetekben nyilvánuló egyesítését is lehetővé fogja tenni. Az évnek nagy részén át tudniillik - az erős jégzajlás miatt - a posta és egyéb összeköttetés csupán Érsekújvár felé volt fentartható s ez is csak akkor volt lehetséges, ha a Vág, Nyitra és Zsitva folyók mindennemű közlekedést meg nem akadályoztak. Az állandó Duna híd tehát a közgazdaság, közigazgatás és törvénykezés terén felmerült hátrányokat és károkat van hivatva megszüntetni.

Az átadóról a legtöbb korabeli lap beszámolt. A Vasárnapi Újság pl. így írt a hídavatásról:

Alig nyilt meg a pozsonyi híd, Baross kereskedelemügyi miniszter már is kezébe vette a komáromi híd tervének megvalósítását. Igaz ugyan, hogy a hadügyi kormány stratégiai okokból már régóta sürgette a Duna áthidalását, de a terv pénzügyi nehézségek miatt mindannyiszor megfeneklett. Komárom városának ugyanis egyedüli számbavehető jövedelmét a hajóhíd bevételei adták, s a város nemcsak hogy nagyobb összeggel nem járulhatott a hídépítéshez, hanem a vámjövedelemről sem mondhatott le kárpótlás nélkül.
A kereskedelemügyi miniszter gondoskodása folytán e nehézségek oly módon háríttattak el, hogy a hídépítéshez szükséges és tíz évi részletben fizetendő összeget 1891. évben az országgyűlés megszavazta. A híd teljes megépítését Gregersen és fiai budapesti czég vállalta el egy millió százhatvanötezer forintért, mely öszszegből Komárom városa a hajóhíd vámszedési joga fejében százezer forintot kapott.
Komárom a Csallóköz legdélibb csúcsán fekszik, s a híd csak a Duna egyik ágát hidalja át Uj-Szőnytől az Erzsébet-szigetig; a kis szigetet pedig a várral a régi fahíd köti össze. A várost az Érsekújvár felőli parttól elválasztó Vágdunán egy fajármos híd vezet át.

hid_vasarnapi_ujsag_1892.jpg

A híd a Vasárnapi Újság 1892. évfolyamában. Forrás: Arcanum

A híd méreteiről és áráról a Pesti Hírlap is beszámolt, de még részletesebben taglalta az Építő Ipar című folyóirat:

epito_ipar1892-erzsebet_hid.jpg

Építő Ipar 1892. évfolyam 243. old. Forrás: Arcanum

Alig hat évvel később pedig már a Budapesti Hírlap 329. száma számolt be a sziget és a város közötti híd átadójáról:

Még nem halt ki az a nemzedék sem, mely jól emlékszik a budapesti hajóhídra s azokra az időkre, mikor nem volt a Dunán egyetlen állandó híd sem. És most már vashíd van a magyar Dunán Pozsonynál, Esztergomnál, Budapestnél három, illetve négy, most pedig megnyílt egy vashíd Komáromnál, a Kis- Dunán. Ez az új állami közúti vashíd az Erzsébet- szigetről a városba vezet.
A hidat a minap szemlélte meg a kereskedelemügyi miniszter Szántó Albert műszaki tanácsos Komárom vármegye és Komárom város képviselőivel. A bizottság alaposan megvizsgált mindent és végignézte apró bamegterhelést is, a mely pompásan sikerült. Ekkor már nagy közönség állott a Duna mindkét partján. Ott volt a megye és a város szine-java. A próbaterhelés után a műszaki bejárásnál jegyzőkönyvet vettek föl, melyben a polgár- mester a város nevében köszönetét fejezte ki a kereskedelemügyi miniszternek. A hivatalos megnyitásnak ezzel vége volt és a közönség kocsin és gyalog sietett az uj hidat fölavatni. A hídépítő mérnökök a megnyitást követő napon este a komáromi mérnökökkel társasvacsorát rendeztek.

hid03.jpgA híd manapság. Saját fotók.

hid01.jpg

Megjegyzés: a cikkben szereplő dátumokat az idézett folyóiratokban és magazinokban leírtak alapján tüntettük fel!

Az I. világháborút követően a hídon volt a Csehszlovákia és Magyarország közötti határ. Filmhíradó 1925-ből:

HASZNOS TUDNI: a Dunamente turisztikai szervezet időről időre tematikus városnéző sétákat és különleges erődtúrákat szervez, amelyek bemutatják Komárom múltját. A programokról legegyszerűbben a szervezet Facebook olaláról lehet értesülni: https://www.facebook.com/dunamente/

Felhasznált források:

  • Tudományos Gyűjtemény 1823., 1824., 1825., 1826. évfolyam
  • A Honvéd 1872. évfolyam
  • Budapesti Hírlap 1892-1898. évfolyam
  • Vasárnapi Újság 1892. évfolyam
  • Gazdasági Mérnök 1891 és 1892. évfolyam
  • Hungaricana adatbázis
  • Pesti Hírlap 1892. évfolyam
  • Építő Ipar 1892. évfolyam
  • Filmhíradók Online