Ferenc császár a napoleoni nemesi felkelés táborhelyéül jelölte ki Komáromot. 1797 tavaszán Csokonai Vitéz Mihály is Pozsonyból Komáromba utazott. A franciák ellen hadba gyülekezőkhöz Csokonai lelkesítő verset írt A nemes magyarságnak felűlésére címmel, amelyet 1797. április 26-án Vajda Julianna adott elő a felkelők zászlóavató ünnepségén. “Megláttam, és azonnal | Látnom, szeretnem – egy volt” – írta le Csokonai az első benyomását a lányról A fogadástétel című versben.
későbbiekben elsősorban Fábián Juliánna komáromi költőnő szalonjában találkozott a két fiatal. Csokonai szívét azonnal meghódította a lány – a viszontszerelemre azonban még várnia kellett, mivel Vajda Juliannát nem vonzotta 21 éves fiatalember.
A szerelmes költő 1797-ben és 1798-ban is sokat utazott, s azon túl, hogy Bicskétől Keszthelyig állást keresett, sok időt öltött a Komárom környéki településeken is.
Komárom ebben az időszakban gazdag kereskedőváros volt, elsősorban gabonával kereskedtek. Ebben a világban nem jelenthetetett megfelelő jövőképet az álláskereső költő, mint férj Vajda Julianna szüleinek, ezért 1798 tavaszán, míg Csokonai állás után járt a Balatonnál, a lány, szülei bíztatására és támogatásával igent mondott Lévai István gazdag kereskedőnek. Csokonai a hír hallatán gyorsan visszautazott Komáromba, de a lány már nem másította meg döntését.
A kutatások azt bizonyítják, hogy Csokonai és Lilla a házasságkötés után is kapcsolatban maradtak. A költő ezekben az években sorra járta a környék parókiáit, és szívesen időzött az akkor már Dunaalmáson lakó szerelme közelében. 1800-ban nyomtatásban megjelent verseit is elküldte neki, 1802-ben pedig meglátogatta.
Nem üres kézzel érkezett: az édesapja által ráhagyott pecsétgyűrűjét ajándékozta oda Lillának.
