A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1232-ben épült késő román stílusban.
A török háborúk és a rendi felkelések idején a templom lepusztult, és csak 1712 táján újította fel Gyulay Ferenc gróf, majd 1936-ban barokk állapota szerint ismét felújították. A templomhajót a kanonoki vizitációk feljegyzései szerint eredetileg gerendamennyezet fedte. A templomot Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel, és csak a barokk felújítás után ajánlották mai védőszentjének. A templomnak tornya is volt, amelyet az 1712-es javításkor eltávolítottak.
Az épület a II. világháború harci cselekményeiben megrongálódott, és csak századunk 70-es éveiben javították meg. Egyhajós, torony nélküli épület, a kimetszett oromban végződő déli homlokzatot barokk stílusban átépítették, a főbejárati kapunak kő portáléja van. A sima homlokzatokat félköríves befejezésű ablakok tagolják. A hajó nyugati homlokzatához kisebb sekrestyét építettek. A félkör alakú szentélyt szűk rézsűs csúcsíves résablakok tagolják. Az szentélyt koncha fedi. A diadalív 1936-ból való. A pilaszteres fa főoltár csigadíszes alépítménnyel a 18. század elejéről származik. Szűz Mária központi olajfestménye mellett kétoldalt Szent József, Szerafii Szent Ferenc, Szent Antal és Nepomuki Szent János plasztikája látható. Az oltárt 1700 után az esztregomi szerzetesek ajándékozták a templomnak. A Szent István király mellékoltár a 19. századból származik, a Jézus legszentebb szíve mellékoltár pedig a 20. század elején készült. A templomhajóban Krisztus keresztelését ábrázoló függőkép van. A templomot díszíti Szent József, Szent Teréz és Szent Antal szobra is. A hajó falára erősítve találjuk a körmeneti keresztet korpusszal. A Lourdes-i barlang Szűz Mária szobrával 1992-ben készült.
A két vörös márvány szenteltvíztartó a 19. század elejéről származik. Az egyiken a Csapszký András és Fenekes Erzsébet felirat olvasható, a másikon: Makhala János és Ölveczky Fáni. A három árkáddal alátámasztott kóruson lévő harmóniumot a bécsi Hof-Harmonium M. Hörügel Fabrik (Wien) cég készítette. A templom legértékesebb emléke két vörös márvány sírkőtábla. Az egyiken az alábbi feirat áll: Hic est Sepultura nobilium de Lábathlan Anno Domini (sic!) Milessimo quadringentesimo (Itt van a nemes Lábatlan család nyughelye az Úr 1400. esztendejében.) A sírkőtáblát eredetileg a templom padlózatába építették bele, akárcsak a másik, befejezetlen, felirat és befejezetlen címer nélküli táblát. Az 1753-as földrengéskor ezek a sírkőtáblák megrepedtek, ezért később a templomhajó falába építették be őket. A templomban helyezték el Kondé Benedek József 1831-ben rózsaszín márványból készült empír sír obeliszkjét, amely eredetileg az öreg temetőben állt a templom mellett. Ismeretlen kőfaragó említésre méltó alkotása. A templomhajó külső falán kis tábla van, rajta a felirat: Vízrajzi Magasságjegy 1898. Régi fa haranglába a 18. században épült, 1926-ban újat építettek helyette.
A templomról így olvashatunk Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi... című munkájában 1908-ban:
"Szent Lőrincz tiszteletére épült régi temploma félkör-apsziszú román egyház, mely mint műemlék is kiváló figyelmet érdemel. A hajópadlat közepén, veres márványból való síremlék van a következő felirattal: Hic est sepultura nobilium de Lábatlan Anno Domima(így) millesimo quadringentesimo. A templomot a XVIII. század elején báró Gyulay Ferencz újíttatta meg. Az egyház kétszáz éves szentségtartót őriz."
Forrás: http://www.kravany.com/
