A komáromi csizmadia fia, akinek a szavaira egy ország figyelt

1760-ban Komáromban született, 1828. március 28-án (más forrás szerint március 30-án) Pesten halt meg a 18-19. század fordulójának egyik kiemelkedő egyénisége, Kultsár István.

Kultsár István édesapja csizmadia mester volt. Fiát a helyi elemi iskola után a helyi jezsuita gimnáziumba íratta be. Amikor a jezsuita rendet 1773-ban eltörölte a „Dominus ac redemptor noster“ kezdetű pápai bulla, a komáromi gimnáziumot a bencés rend vette át. 1777-ben Kultsár belépett a bencés rendbe és tanulmányait Pannonhalmán, majd Pozsonyban folytatta - egészen 1786-ig, amikor II. József a bencés rendet is feloszlatta - ekkor tanári pályára tért.

Kultsár, a komáromi gimnázium tanára

Ilyen minőségben került vissza Komáromba, ahol a gimnázium tanára ideiglenes minőségben 400 frt. fizetéssel. A korabeli dokumentumok alapján tudjuk, hogy Kultsár ekkor beszélt magyarul és németül és értette a francia, olasz, görög és a szláv nyelveket is. Komáromi tanárkodása alatt jelent meg első műve nyomtatásban, a Bajnoknék levelei Ovidiusból.

A komáromi csizmadia fia, aki az MTA egyik szakmai alapítójává lett

A Hazai Tudósítások legelső száma. Forrás: Arcanum Digitális Tudástár.

A következő években több településen is tanított, míg végül 1806-ban Pestre költözött, ahol elindította a Hazai tudósítások (később Hazai s Külföldi Tudósítások) című folyóiratot.

A Hazai Tudósítások 2. száma 1806-ban. Forrás: Arcanum Digitális Tudástár.

Háza a korabeli írók találkozóhelyévé vált, az irodalmi élet fontos központja volt. 1813-tól 1815-ig a Pesti Magyar Színtársulat igazgatója és támogatója. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg, de kutatóként is részt vett a kultúra irányításában: ő ismertette a későbbiekben róla elnevezett kódexet.

Kultsárnak jelentős szerepe volt a Magyar Tudományos Akdémia megalapításában is. Már 1793-ban készített végrendeletében 10 000 forintot rendelt „egy valaha felállítandó Magyar Tudós Társaságra", s a későbbiekben folyamatosan szorgalmazta az akadémia megalapítását. Nagy volt hát az öröme, amikor 1827-ben a Magyar Tudományos Akadémia felállítása törvénnyé vált. Ugyanebben az évben november 30-án a nádor őt is kinevezte annak a bizottságnak a tagjává, amelynek feladata lett az akadémia szabályzatainak és működésének a kidolgozása volt - sajnos azonban betegsége és halála már nem tette lehetővé, hogy végig bábáskodhasson az akadémia születése mellett.

Így vált a komáromi csizmadia fia az MTA egyik szakmai alapítójává.


Kultsár könyvtára - „ ... ez oly kincs, melyet sem a moly sem a rozsda meg nem emészt.."


"Hazánk' jobb lelkeinek azon édes óhajtását, mellynél fogva ezek a' pallérozott Külföld' számos példáihoz képest minden Törvényhatóságinknál köz használhatású nyilványos Könyvtárt, és igy tudományos miveltetésünk' legszükségesb segédeszközeinek szaporodását kivánják, első, ki szülő-földére (Komáromra) nézve teljesíteni szerencsés volt Tekintetes Tudós Kultsár István Ur, a' Magyar Nemzeti Újságnak Pesten első alapitója , 1806 óta csüggedhetetlen szorgalmú irója, 's Nemzetiségünket tárgyazó minden Szépnek 's Jónak hathatós ápolója, terjesztője, életének 68dik 's újság- szerkeztetési pályája' 22dik esztendejét azon példás hazafi tettel dicsőítvén: hogy kedves tisztelt Földieinek csínosodásokra , a' már néhány evek előtt az ottani Rajz-iskolának adott jeles mennyiségű rajzkészületeken ,'s példányokon kivül , most fényderítésül 3—4 ezer kötetnyi görög-, deák, franczia, német 's magyar Könyv gyűjteményt ajándékozott."

- olvashatjuk a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat 1827. évfolyamában. A könyvtárról, amely ilyen módon az első nyilvános könyvtárak egyike lett, 1902-ben Bausz Teodoric is megemlékezett:

"Szülővárosa iránt már előbb is kimutatta háláját, midőn gazdag rajzkészletét a városi rajziskolának adta. 1827. okt. 4 én pedig fölhivta Komárom vármegyét, fogadja el 3-4000 darab tudományos és hasznos könyvet magában foglaló könyvtárát, hogy a vármegye ifjabb tisztviselői, a tudományokat kedvelő városi polgárok, kiváltképen pedig a kath. és ref. gimnáziumok tanárai és tanulói alkalmat találjanak tudományuk kibővítésére. Csak arra kérte a megyét, hogy a könyvgyűjteményt ne hagyja elpusztulni ; azért az a tisztviselő, a kit kezelésével megbíz, évenkint adjon számot egy bizottságnak a város kiküldöttjének, a kath. gimnázium igazgatójának és a ref. egyházközség kurátorának jelenlétében. Reményét fejezi ki, hogy az ő adománya a vármegye és város több nagylelkű fiát a példa követésére fogja serkenteni. A vármegye az ajánlatot és a kikötött föltételeket nagy örömmel elfogadta és az október 9-én tartott közgyűlésből jegyzőkönyvi kivonatot küldött neki."

A könyvtár, amely Kultsár feleségének adományaiból, illetve további vásárlásokkal és adományokkal tovább bővült, az 1860-as évektől kezdve a megyeháza folyosóját díszítette, ahonnan a Levéltár egyik helyiségébe költözött. A gyűjtemény jelentőségét növelte, hogy 1888-ban kibővült az állomány Ghyczy Kálmán nagy értékű könyvadományával is, ami már indokolttá tette, hogy ezt az adományt és Kultsár adományát szétválasztják, s a Kultsár-gyűjteményt műemlék könyvtárrá alakították, a megyei könyvtárat pedig megnyitották az olvasók előtt 1914-ben. A gyűjteményt Kultsár halálának 100. évfordulóján Alapy Gyula mutatta be egy tanulmányban, közzétéve a könyvtár címjegyzékét is. Sajnos azonban a II. világháború után a szlovák könyvtári illetékesek állományvédelmi okokból elszállították a Kultsár-könyvtár legértékesebb darabjait Komáromból.


Felhasznált szakirodalom:

  • Dr. Alapy Gyula: Kultsár István (1760-1828) és könyvtára. Komárom, 1928.
  • Tudományos Gyűjtemény 1827.
  • Bausz Teodoric: Kultsár istvén élete és működése. In: A PANNONHALMI SZENT BENEDEK-REND KOMÁROMI NÉGY OSZTÁLYÚ KATHOLIKUS GYMNÁSIUMÁNAK ÉRTESÍTŐJE AZ 19021903. ISKOLAI ÉVRŐL
  • Arcanum Digitális Tudástár
Júlia Nagy
Júlia Nagy
01.05.2020 17:02

Ďalej odporúčame