
Jókai Mór halálának évfordulóján
Tovább olvasom
„Száz esztendővel ezelőtt mindenki ismerte Komáromban a Kacz-házat, amely a Vármegye ucca és a Csapó ucca között húzódó, hatalmas telken állott. A szomszédok "néma háznak" nevezték, mert bár két uccára is szolgált ajtaja, ablakai mind befelé, az árnyas kertre nyíltak. Hosszú deszkakerítése mellett figyelem nélkül haladt el az idegen járó-kelő, aki azt hihette, hogy ez a kort az alsó vagy felső szomszédsághoz tartozik.Valamikor, a vallásüldözés korában, buzgó protestánsok építették a Kacz-házat s itt tartották titkos istentiszteleteiket; azért rejtették úgy el, lombos ákácok és gyümölcsfák közé. Vármegyeházuccai kapuján még ott volt a kocogtató is, amelynek zördülése éles hanggal verte fel az udvart. A hosszú épület rézsút-kockás, farostélyzatú ablakai boltíves folyosó alól tekintettek elő.”
– olvashatjuk az Est Hármaskönyve 1925. évfolyamának Jókai különszámában. Ebben a házban született Jókai Mór 1825. február 18-án.
Grafika Jókai szülőházáról az Est Hármaskönyvében 1925-ben
"A Vármegye-utczában van Jókai Mór szülőháza is, mely jelenleg az izr. hitközség tulajdona, lelkészlakul, egyéb hitközségi alkalmazottak lakásául szolgál, s a melyben a rituális fürdő is el van helyezve. A ház falában emléktábla hirdeti a városnak nagy szülöttje iránti kegyeletét."
Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai