A Dunamentére Magyarországon legtöbben a nyári családi programok helyszíneként gondolnak, a párkányi és pati fürdőre, vagy éppen a Komárom és Párkány közötti kerékpártúrákra. A terület azonban nemcsak a családosok nyári paradicsoma, hiszen számos olyan programot kínál, amit ugyan a mai magyarországi lakosságból igazán elsőre az 50 év felettiek értenek meg, de minden romantikára, különleges programra vágyónak ajánlani tudjuk.
Az 50 feletti korosztály még Jókai regényein nőtt fel. Nemcsak a Kőszívű ember fiai maradt örök emlék, a legtöbben Jókai többi regényét is agyonolvasták.
Jókai Mór szobra Komáromban. Saját fotó.
Jókai Mór 1825-ben a Duna északi partján, Komáromban született, s gyerekkora egy jelentős részét is itt töltötte. Érdemes Komáromot Jókai városaként felkeresni, amelynek első állomásaként a Duna Menti Múzeum Jókai kiállítását javasoljuk. Itt látható többek között az író maga faragta sétapálcája, íróasztala, a Feszty Masa által festett portréja, s az író saját kézírása is. A kiállításon túl azonban több egyéb helyszín is várja Jókai rajongóit Komáromba, amelyekről a múzeumban megfelelő információkat kaphatnak a látogatók. Ilyen például Jókai szülőháza, amelyet Jókay József ügyvéd Kacz Józseftől bérelt, amely a Vármegye utcában volt található.
Jókai szülőháza a Vasárnapi Újság című lap 1904. május 8-i számában. Forrás: epa.oszk.hu
Jókai születéséről így számolt be édesapja: „1825. esztendőben az isteni kegyelmes gondviselésnek irántam s házam népe iránt való jóságát tapasztaltam különösen. Most ugyanis feleségem sok betegeskedés után szerencsésen szült egy fiat február 18-án, délután négy órakor, amidőn én bizonyos dolgok végett Bagotán voltam - ezen kisfiúnkat megkereszteltük 20-án Móricznak.” A szülőház eredeti épülete elpusztult, a helyén lévő új ház falán emléktábla jelzi, hol született a híres író.
Szintén kiemelendő az a családi ház, ahová a Jókay család később költözött. „Kora gyermekségemtől kezdve mindig a legjobb családi életet láttam magam körül. Otthon mindenki szerette egymást; szülőim, testvéreim engemet valamennyien és én is őket. Soha egy zokszó nem hangzott el házunknál.” - emlékezett később vissza a gyerekéveire az író. Az épületről Jókai unokahúga, Váli Mari is írt, aki kiváltképp a vörösmárvány oszlopokat emelte ki: „Ezen folyosó boltíveit hat vörösmárvány oszlop tartotta, melyeknek az volt a nevezetességük, hogy elemi iskolás »kisdiák« korában Móricka úgy szerette leckéjét tanulni, hogy az oszlopok valamelyikét átölelve akörül forgott, most jobbra, majd balra, amíg a »dictumot« el nem tudta magának szóhiba nélkül mondani.” Az egykori családi ház helyén álló épületen ma emléktábla jelzi, hol élt a kisgyermek Jókai.
Jókai gyerekkori rajzai. Forrás: Az Est Hármaskönyve - A százéves Jókai emléke 1925.
Érdemes benézni a református templomba is, ha Jókai nyomában járunk Komáromban. Itt az egyik padon az alábbi felirat olvasható: "Jókai család. Itt ült a Jókai család minden vasárnap." Mácza Mihály helytörténész elmesélése szerint „Amikor az író édesapja idehozta a fiatal feleségét Komáromba, és elmentek a református templomba, a helyi asszonyok nem engedték beülni a padba, merthogy mindenkinek megvolt a szokott helye, és sírva panaszkodta a férjének, hogy mi történt vele, aki ezután megígérte, hogy lesz a családnak külön padja és így is történt.”
A református kollégium épületében kezdte Jókai a tanulmányait, ahol két év megszakítás mellett 7 évig tanult. Első irodalmi alkotása is a kollégiumhoz kötődik, tanítójának Székely Sándornak neve napjára írt köszöntő verset 1832. március 16-án: " Éltesd uram Tanítómat, | Tartsd meg az én Rectoromat..." Évtizedekkel később így emlékezik vissza: „Volt az elemi iskolában egy kedves tanítóm, Székely Sándor, aki a lecke után sokszor ott tartott az iskolában, s mesélt nekem régi szép adomákat Mátyás királyról.” A kollégiumban tanított Váli Ferenc, Jókai későbbi sógora is.
Komárom ősszel. Fotó: Dunamente TDM
Ami azonban talán a legvonzóbb Komáromban, az a hangulat, amit a Jókai regényekből olyan jól ismerünk, s amely télen is olyan vonzó a város utcáin járva. Az óvárosban egyre-másra várjuk, hogy felbukkanjon a következő utca sarkán egy-egy rác kereskedő, vagy éppen valamelyik egykori kereskedőház vagy palota kapuján kilibbenjen egy elegáns, reformkori divat szerint öltözött kisasszony. Merthogy Komárom Magyarország egyik legvirágzóbb kézműves- és kereskedővárosa volt Jókai gyerekkorában, az ország fa- és gabonakereskedelmének központja. Négyszáznál is több gabonakereskedő búzával megrakott hajói jártak az osztrák tartományok és az Al-Duna között. Jókai gyerekkorában kezdődött el a Monarchia legnagyobb erődrendszerének a fejlesztése is. A kézműveseket mind-mind meg lehetett különböztetni jellegzetes viseletükről - a szekeres gazdák pl. ezüstgombos mentét viseltek, de öltözékük alapján azonnal rá lehetett ismerni a takácsokra, a molnárokra, a szabókra vagy éppen a csizmadiákra is - akik mind ott vannak Jókai regényeiben és elbeszéléseiben. A legsikeresebb rác gabonakereskedő, Domonkos János az arany emberként ismert Tímár Mihály alakjában kel életre Jókai regényében, de szinte nincs olyan írása, amelyben ne lenne ott a városból valaki vagy valami: egy-egy rendkívüli esemény, egy figura, egy szín, egy hangulat. (Domonkos János sírja a görög templom mellett található).
Domonkos János sírja. Forrás: mapio.net
"Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy „de már ebből eszünk!" - írta Jókai A barátfalvi lévita című művében. A Dunamente éttermei, csárdái pedig máig tisztában vannak ezzel a nyílt titokkal.
A térség talán leghíresebb étele szintén Jókai nevéhez köthető, amelyről Draveczky Balázs gasztrotörténész így írt: „Közismert finomsága volt a füstölt malacköröm babba főzve. Egyszerű, sűrű bablevesként került Jókaiék asztalára. Nem volt benne sem zöldség, sem kolbászkarikák, még csülökdarabkák és csipedett sem. Azok mind-mind a későbbi – az ízesítés, a javítgatás, a szakácsi fortélyok és gazdagítás leleményezte – főzésekkel kerültek bele. Ízesítik, díszítik tejföllel, paprikás zsírcseppekkel. Ma már ahány receptkönyv és vendéglátóhely, annyi variációja van. A nagy mesemondó rá sem ismerne arra, amit ő írásaiban hol görögolvasó, arany vagy angyalbakancs, meseszép költői névvel emleget. Mert mint mondta, olyan nagy szemű bab kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafüzérje, és az omlós füstölt malacköröm színe arany, formára meg mint az angyalok lábbelije…”
Jókai bableves - ahogy ma készítik. Forrás: teletalmagazin.hu
A történészek azt is hozzáteszik, hogy Jókai az étkezésekhez mindig ivott egy pohár ásványvízzel kevert vörösbort is - merthogy a szőlő és a bor gyerekkorától kezdve hozzátartozott az életéhez.
Aki nyáron ellátogatott már a párkányi Vadas fürdőbe, tudja, hogy a fürdő területén megszálló vendégek számára időről időre bortúrákat hirdetnek a környező településekre - a terület borkínálata mégis hosszú ideig szinte ismeretlen volt a magyarországi lakosság nagy része számára, s csak az utóbbi néhány évben olvashatunk többet újból a Garam és a Duna közti "varázsháromszögről" - például ITT, vagy ITT. Pedig Muzsla és környéke régi egyházi birtok volt, egykor az esztergomi prímás tulajdonát képezte.
Borvidéki hangulat. Forrás: Dunamente TDM
A régió borkultúrája több száz éves múltra tekint vissza, a területen vörös- és fehér borok is készülnek. Sok családban apáról fiúra szállt a borkészítés hagyománya, a bor iránt érzett szerelem.
A Garammenti-hátság optimális adottságokkal rendelkezik a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez, klímája szubmediterrán, alapkőzete többnyire vulkanikus, rajta mész és zöld agyag található. A térség éghajlata száraz, meleg és napos, a napsütéses órák száma az egész Felvidéken a legmagasabb, de 2146-os sokéves átlagértéke meghaladja a legtöbb észak-magyarországi borvidékét is. Mindez egyedülálló feltételeket biztosít a kiváló minőségű, magas cukortartalmú szőlő termesztéséhez.
Szüret a Dunamnetén. Forrás: visitdanube.eu
A Dunamente nyugati oldalán Komárom környéke is híres bortermő vidék volt. A komáromi születésű Szinnyei József irodalomtörténész így írt a szüretekről: "Megérkezett a szüret ideje október első napjaiban. Komáromban akkor mindenki lázban ég. Keresi a vendégeket, kit hívjon meg, mert sok szőllő, kevés a vendég, a mennyiben több helyre kell a meghívásnak eleget tenni. A komáromi virtus nem is marad el, mert ilyenkor a vendég megfelel rendesen mindannyi meghívásnak; [...] volt itt is zene, rakéta, tüzes béke, a taraczkot Beöthy Károly sütögette. " (Szinnyei József: Tímár-ház. Naplójegyzetek 1835-1848. Klny. A Komáromi Lapokból. Komárom, 1889-1897. 285. p.). Komárom leghíresebb híres szőlőterületei nagyrészt a Duna déli oldalán voltak találhatóak, a szüreti, illetve egyéb boros hagyományok azonban ma is tovább élnek nemcsak a boros rendezvényekben, hanem számos komáromi étterem borkínálatában is.
Aki ma a Dunamentén borozni szeretne a téli időszakban, érdemes előzetesen felkeresnie a komáromi vagy párkányi turisztikai információs irodát, vagy a info@podunajsko.com e-mail címen tanácsot kérni, hogy mely borászatok fogadnak éppen vendégeket az adott időszakban.
Ugyan a párkányi Vadas fürdő wellness részlege még nem nyitott meg, wellness szolgáltatások már most is várják a területre érkezőket. Ezek közül is kiemelkedő a Paton található fürdőkomplexum, ahol Szlovákia legnagyobb fedett élményfürdője várja a kikapcsolódni vágyókat.
Az élményfürdő. Forrás: travelguide.sk
A pati vizet már a rómaiak is használták gyógyulásra, de a középkorból is van feljegyzés róla. A 18. században Bél Mátyás a nagyszabású földrajzi munkájában, a Notitia Hungariae...-ben szintén ír a pati fürdő gyógyító erejéről, s a későbbiekben is folyamatosan használták, elsősorban végtagfájdalmak kezelésére. A II. világháborút követően 1953-ban történt az első fúrás, amelynek következtében jött létre a wellness hotel és élményfürdő melletti bámulatosan szép forrástó. Ugyanebben az évben a pati termálforrást és közvetlen környezetét természetvédelmi területté nyilvánították.
A wellness hotel terasza a tó fantasztikus látványával. Forrás: travelguide.sk
Ma a pati élményfürdőben a téli időszakban is melegvizes medencék várják a pihenni és gyógyulni vágyókat, amelyek utánpótlásáról saját forrásból gondoskodnak. A legnagyobb a 31 fokos relax medence, amely számos attrakcióval várja a látogatókat, pl. hidromasszázs fúvókákkal, vízi masszázságyakkal, vízágyúkkal és sodrófolyosóval. Közvetlenül mellette épült a beltéri gyermekmedence, kis csúszdával, szintén termálvízzel. A melegebb vizet kedvelők számára a 36 fokos lazító medencét és a 35 fokos jakuzzit ajánljuk,de a termálvíz jótékony hatását a közvetlenül a medencék mellett lévő Római iszapfürdőben is megtapasztalhatjuk. Mindemellett szunavilággal, masszázs és beauty szolgáltatásokkal és különböző wellness célokat szolgáló kádfürdőkkel várják a pihenni vágyókat. A kínálatból a mi kedvencünk a csokoládéfürdő és a sörfürdő.
A pati élményfürdő forrása. Kép: travelguide.sk