1838 - amíg elérte Pestet az árvíz

Az 1838-as nagy dunai árvízről nagyrészt Pest víz alá kerülése és Wesselényi, az árvizi hajós neve jut mindenki eszébe. Pedig néhány nappal a pesti árvíz előtt, március 9-13-a között a Duna fentebbi szakaszán, a Komárom alatti területeken is jelentős pusztítást okozott a jeges víz. Esztergomban összesen 653 ház dőlt össze, Dömösön 6, Táton 84, Nyergesújaluban 148, Dunamocson 44, Karván 15, Párkányban 145, Muzslán 16. A pusztításról az országos sajtóban számos hír megjelent - azonban a pesti katasztrófa után a korabeli médiaérdeklődés már nagyrészt a nagyvárosra fókuszált.  

A pesti árvízről készült korabeli metszet. Forrás>>>

1838 márciusában egy komolyabb jégtorlasz alakult ki a dömösi kanyarban, majd pedig Kisoroszi felett, a Szentendrei-szigetnél. A jégdugó mögött felduzzadó Duna hatalmas pusztítást végzett, amely egészen a Vág torkolatáig éreztette hatását. 

A katasztófáról így számolt be a Hazai és Külföldi Tudósítások április 7-i száma: 

Párkány szépen épült mező városból alig maradt 12 ép ház, lakosai e’ fölött éhséget ’s hideget is szenvedtek, főmenedékök a’ temető volt, ott apáik odvas keresztjeinek lángjánál melegedtek ’s főzték keserves élelmöket! Ott apáik porával vegyült könnyeik közt hangzott szerte az unokák jaja irgalmat könyörögve a’ tűz-víz’ urától! Karvának csak hűlt helye maradt, Mocs szinte martalékká lőn. Párkány és Nána számos lakosainak ’s barmainak Ebed, Kőhidgyarmat ’s Muzsla, noha ezeket is érte veszély, adtak szálást és táplálékot. Emberhalál nem történt.

Az árvíz magasságát jelző tábla Dunamocson, Orosz Örs gyűjteményéből. Forrás>>>

De mi is történt? 

A Vasárnapi Újság 1938. április 1-jei száma így számolt be a történtekről: 

Mi után mártzius 8—9ike közti éjjel megmozdult majd 20 lábnyi vízállású magasságban jan. 5—6ka közt beállott Dunánk jege, mindenki elfolythatni vélte keblében szorongó érzelmit 's remény sugárinak adhatni helyet; de vajmi borzasztólag enyészett el pár nap múlva, minden nyoma e' kecsegtető reménynek! A' jég tetemesb kártét nélkűl takarodván le Becsen, kezdve Pozsony, Győr, 's Komáromtól, Visegrádnál a' kanyargó hegy - és mederszoroson jéghegyekké és tornyokká torlott össze és annak már is szokatlanul 's árkán túlcsapongó hullámit oIly irtóztalólag feltolá, hogy nem csak Párkányt egészen eláraszlá és jobbadán elmosá, hanem Esztergomnak főleg sz. kir. és Vízivárosából legalább 600 házat (jobbadán a’ mór téglábul, vályogbul- vagy kőbül, de vézna dongára épülteket sodrolt és rombolt el )...

Egykorú rajz az 1838-as nagy árvízről (MTI-fotó: Reprodukció)

Hasznos Mulatságok 1838. március 28-i számában Novák Dániel tollából jelent meg egy cikk az áradásról, amelynek a datálása még március 13-i, tehát a pesti árvíz előtt két nappal született. Az elején arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban a Regélő Pesti Divatlapban azt jósolta, hogy ha nem lesz hirtelen nagy felmelegedés, akkor nem kell félni attól, hogy kiáradna a Duna. Írását a következőkkel fejezte be:

"Az eddig felhordottakból előre szomorún jósolhatni, hogy a Dunamelléki helységek felfelé, t. i. Vácz, Visegrad, Nagy Maros , Esztergom, Párkány ’stb. sokat fognak szenvedni a’ vízáradástól, ’s hogy ezen rendkiviili dagálynál, melly már több helyeken általhágja a’ partokat ’s elárasztja a’ laposan fekvő vidéket, a’ jég-menetkor egész táblák a’ szántóföldeken ’s réteken veendik útjokat ’s ott rakándják-le kiástál) tömegeket a’ szegény lakosok’ siralmas láttára, a’ veszély’ emlékéül;— mellynek rósz következése még az is, hogy erőszakos döfésekét nem kapván az alsó jég, háborítatlan maradand talán még egy ideig Buda ’s Pest között, a’ nagy víznek daczára is."

ujidok_1938_1_pages390-390-1.jpgForrás: Új idők 1938. évfolyam 370. old. 

Mindezek után lássuk, hogy a korabeli tudósítások alapján mi is történt, kiemelten két településen,  Karván, illetve Párkányban. 

 

arviz1838.jpg

A pesti Szent Rókus-kápolna tulajdonában lévő kép egy józsefvárosi juhkereskedő családjának menekülését mutatja be. Forrás: Magyar Művészet c. folyóirat 1938. 

Karva

A Hazai 's Külföldi Tudósítások 1838. 03.28-i számában egy helyi lakos számolt be a Komárom és Párkány között lévő, Nyergesújfaluval szemben fekvő Karva nevű településen történtekről: 

Karva. Mártius hó 3kán megindulván a’jég, már mindenki meggyőzni vélte keblében szorongó érzelmit, ’s remény súgárinak nyújthatni helyet;— de vajmi szörnyen enyészet el egy pár napok múlva minden nyoma azon kecsegtető reménynek! A’ jég tetemesebb kár nélkül elmenvén, nem sokára csak hamar Nyerges Újfalu alatt ismét öszvetorlódván megállott, és a’ víznek temérdek mennyiségét, olly irtoztatólag feltolá, hogy nem csak egészen el áraszta bennünket, hanem már mártius hó 9kén a' Duna rendkívüli dagálya békességes lakhelyeinkbül egészen kiűzött, és Piszke nevű Komárom vármegyei hely ség fogada mentő kebelébe.

mentes1838.jpg

Korabeli metszet a mentési munkálatokról. Forrás: Pesti Hírlap Naptára 1938

A Jelenkor áprilisi számában már arról is olvashatunk, hogyan segítette meg a környék lakossága az árvíz miatt mindenüket elvesztett karvaiakat: 

A’ karvaiak a’ tulparti piszkeieknél találtak menedéket. Hála az égnek! tudtunkra emberhalál nem történt. Hidegnek tartottuk korunk’ szívét; de most látjuk , hogy a rendkívüli eset fog rajta, mert mindenfelől meleg részvét vigasztalja már a kárvallottakat. Párkány és Nána számos lakosinak , úgy szinte barmainak Ebed, Kőhídgyarmat ’s Muzsla adtak szállást, segédkezet, adtak azonnal táplálékot is szenvedő szomszédaiknak. Kitünőleg ragyognak jóltevőik között: mint már említettük m. Uzovics János főispáni helytartó s jelenleg k. biztos, a’ m. esztergomi főkáptalan, Kruplyanics Simon primalialis ügyek igazgatója, több szomszéd lelkész, ’s uradalmi tiszt. A' ns vármegyének külön választmánya pedig czélirányos rendeletei által dicséretesen munkálkodik. Az aláirási-ívet a’ k. biztos úr nyitotta meg 590 forinttal; ’s nagylelkű példáját az egyházi és világi nemes lelkek olly szép ajánlatokkal követék, ’s követik folyton, hogy a’ nyomorúltabbaknak már is szép segély nyujtathaték.

Amikor Párkányig jutott az ár

Mire Párkányig jutott az ár, már 180 cm magasságban borította el a jeges víz az utcákat.  
53065718_767291186997354_5102275200364314624_n.jpgAz árvíz magasságát jelölő emléktábla az egyik párkányi ház falán (Fő utca 57.). Forrás: Dunamente TDM

A Jelenkor 1838. március 28-i lapszámából: 

A’ párkányiak, kik a’ Duna jege által tovább 4 napnál minden enyhítés nélkül maradtak, egyrészben magosb állású temető-dombokra, másrészben jajgató siránkozások közt, mindenük tönkre jutván, szőlőhegyeikre, ’s a’ szomszéd helységekbe futottak — igy a’ még lapályosban Fekvő nánaiak is — minden épületeik összerogyván -_ szóval, az itten történt kar csak összitett erő s közsegedelem által pótolható — hallani ugyan, hogy már a’ tisztelt vmegyének állandó küldöttsége aláírást nyitott’s jeles mennyiségre is ment néhány percz alatt az ajánlott összeség.

A katasztrófa érintette a Duna mindkét oldalát. Az árvíz levonulta után máris elkezdődött a katasztrófa áldozatainak megsegítése, ahogy a Vasárnapi Újság 1905. évfolyamában megjelent korabeli röpiraton olvashatjuk: 

Épen így minden szegények tápláltattak, mert ugyan azok, a kiknek bő dobzódás oly gyakran hányódott szemekre, az utolsó falatjokat az éhessel megosztották; végtére a magokat jobban bírók számára az eledelek a piaczon nem csak bőven, de olcsó áron is találtatnak.

A Hazai és Külföldi Tudósítások is több alkalommal beszámolt arról, hogy miylen támogatásokat kaptak az árvízkárosultak. 

"Szép helyen áll víz- veszély sújtotta lakosink’ jótevőji között Stockher János cs k. udv. kanczellariai lajstromozó ’s Bécsben házbirtokos, ki mult mart. 22kén egy csupán e’ végre vásárlólt hajón 8550 kenyeret küldött Magyarországba, mellyek Párkány, Esztergom, Hellómba, Szob, Visegrád, Nagymaros, Verőcze, Vácz és Budán osztattak ki. A’ hajót az irgalmas szerzetnek ajándékozó Stockher úr, ’s a’ hajósokat is saját erszényéből fizette."  

 

A jeges árvíz iszonyú pusztítást végzett, azonban hamarosan elkezdődhetett a helyreállítás:

Ennyi sok ínség enyhitésire, miután kegyes fejedelmünk ’s országló kir. házunk lelkesítő vezér példája után a’velünk azon egy uralkodó kormányától függő népek adakozása is szives készséggel társul, remélljük minden rendű polgártársink annál buzgóbban járulandnak, hogy a’ romokbul uj és szebb hazai és nemzeti élet támadjon’s az áradási károk a’ kormány hatóságok czélszerű intézkedéseik után országszerte ’s mindenkorra minden folyammelléken eltörlesztessenek.

 
53050701_298460264170882_2542931431655473152_n.jpg

Az árvíz magasságát jelölő emléktábla Párkányban - jól látszik az ajtóhoz viszonyítva, milyen magas volt a víz. Forrás: Dunamente TDM

 

Felhasznált források: 

  • Jelenkor 1838. évfolyama
  • MTI Archívum
  • Hazai és Külföldi Tudósítások 1838. évfolyam
  • Hasznos Mulatságpok 1838. évfolyam
  • Regélő Pesti Divatlap 1838. évfolyam
  • A Pesti Hírlap Naptára 1939.
  • https://dunaiszigetek.blogspot.com/2016/10/az-1838-as-jeges-arviz-emlektablai.html
  • Magyar Művészet 1938. évfolyama
  • Az 1838-iki árvíz idejéből. In: Vasárnapi Újság 1905. 15. sz. 
  • Jégszakadás és Duna kiáradása Mgban, 1838. évi böjtmás havában. Buda, 1838.
  • Vasárnapi Újság 1838. évfolyam
  • Új Idők 1938. évfolyam

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

Az 1838-as nagy dunai árvízről nagyrészt Pest víz alá kerülése és Wesselényi, az árvizi hajós neve jut mindenki eszébe. Pedig néhány nappal a pesti árvíz előtt, március 9-13-a között a Duna fentebbi szakaszán, a Komárom alatti területeken is jelentős pusztítást okozott a jeges víz. Esztergomban összesen 653 ház dőlt össze, Dömösön 6, Táton 84, Nyergesújaluban 148, Dunamocson 44, Karván 15, Párkányban 145, Muzslán 16. A pusztításról az országos sajtóban számos hír megjelent - azonban a pesti katasztrófa után a korabeli médiaérdeklődés már nagyrészt a nagyvárosra fókuszált.  

A pesti árvízről készült korabeli metszet. Forrás>>>

1838 márciusában egy komolyabb jégtorlasz alakult ki a dömösi kanyarban, majd pedig Kisoroszi felett, a Szentendrei-szigetnél. A jégdugó mögött felduzzadó Duna hatalmas pusztítást végzett, amely egészen a Vág torkolatáig éreztette hatását. 

A katasztófáról így számolt be a Hazai és Külföldi Tudósítások április 7-i száma: 

Párkány szépen épült mező városból alig maradt 12 ép ház, lakosai e’ fölött éhséget ’s hideget is szenvedtek, főmenedékök a’ temető volt, ott apáik odvas keresztjeinek lángjánál melegedtek ’s főzték keserves élelmöket! Ott apáik porával vegyült könnyeik közt hangzott szerte az unokák jaja irgalmat könyörögve a’ tűz-víz’ urától! Karvának csak hűlt helye maradt, Mocs szinte martalékká lőn. Párkány és Nána számos lakosainak ’s barmainak Ebed, Kőhidgyarmat ’s Muzsla, noha ezeket is érte veszély, adtak szálást és táplálékot. Emberhalál nem történt.

Az árvíz magasságát jelző tábla Dunamocson, Orosz Örs gyűjteményéből. Forrás>>>

De mi is történt? 

A Vasárnapi Újság 1938. április 1-jei száma így számolt be a történtekről: 

Mi után mártzius 8—9ike közti éjjel megmozdult majd 20 lábnyi vízállású magasságban jan. 5—6ka közt beállott Dunánk jege, mindenki elfolythatni vélte keblében szorongó érzelmit 's remény sugárinak adhatni helyet; de vajmi borzasztólag enyészett el pár nap múlva, minden nyoma e' kecsegtető reménynek! A' jég tetemesb kártét nélkűl takarodván le Becsen, kezdve Pozsony, Győr, 's Komáromtól, Visegrádnál a' kanyargó hegy - és mederszoroson jéghegyekké és tornyokká torlott össze és annak már is szokatlanul 's árkán túlcsapongó hullámit oIly irtóztalólag feltolá, hogy nem csak Párkányt egészen eláraszlá és jobbadán elmosá, hanem Esztergomnak főleg sz. kir. és Vízivárosából legalább 600 házat (jobbadán a’ mór téglábul, vályogbul- vagy kőbül, de vézna dongára épülteket sodrolt és rombolt el )...

Egykorú rajz az 1838-as nagy árvízről (MTI-fotó: Reprodukció)

Hasznos Mulatságok 1838. március 28-i számában Novák Dániel tollából jelent meg egy cikk az áradásról, amelynek a datálása még március 13-i, tehát a pesti árvíz előtt két nappal született. Az elején arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban a Regélő Pesti Divatlapban azt jósolta, hogy ha nem lesz hirtelen nagy felmelegedés, akkor nem kell félni attól, hogy kiáradna a Duna. Írását a következőkkel fejezte be:

"Az eddig felhordottakból előre szomorún jósolhatni, hogy a Dunamelléki helységek felfelé, t. i. Vácz, Visegrad, Nagy Maros , Esztergom, Párkány ’stb. sokat fognak szenvedni a’ vízáradástól, ’s hogy ezen rendkiviili dagálynál, melly már több helyeken általhágja a’ partokat ’s elárasztja a’ laposan fekvő vidéket, a’ jég-menetkor egész táblák a’ szántóföldeken ’s réteken veendik útjokat ’s ott rakándják-le kiástál) tömegeket a’ szegény lakosok’ siralmas láttára, a’ veszély’ emlékéül;— mellynek rósz következése még az is, hogy erőszakos döfésekét nem kapván az alsó jég, háborítatlan maradand talán még egy ideig Buda ’s Pest között, a’ nagy víznek daczára is."

ujidok_1938_1_pages390-390-1.jpgForrás: Új idők 1938. évfolyam 370. old. 

Mindezek után lássuk, hogy a korabeli tudósítások alapján mi is történt, kiemelten két településen,  Karván, illetve Párkányban. 

 

arviz1838.jpg

A pesti Szent Rókus-kápolna tulajdonában lévő kép egy józsefvárosi juhkereskedő családjának menekülését mutatja be. Forrás: Magyar Művészet c. folyóirat 1938. 

Karva

A Hazai 's Külföldi Tudósítások 1838. 03.28-i számában egy helyi lakos számolt be a Komárom és Párkány között lévő, Nyergesújfaluval szemben fekvő Karva nevű településen történtekről: 

Karva. Mártius hó 3kán megindulván a’jég, már mindenki meggyőzni vélte keblében szorongó érzelmit, ’s remény súgárinak nyújthatni helyet;— de vajmi szörnyen enyészet el egy pár napok múlva minden nyoma azon kecsegtető reménynek! A’ jég tetemesebb kár nélkül elmenvén, nem sokára csak hamar Nyerges Újfalu alatt ismét öszvetorlódván megállott, és a’ víznek temérdek mennyiségét, olly irtoztatólag feltolá, hogy nem csak egészen el áraszta bennünket, hanem már mártius hó 9kén a' Duna rendkívüli dagálya békességes lakhelyeinkbül egészen kiűzött, és Piszke nevű Komárom vármegyei hely ség fogada mentő kebelébe.

mentes1838.jpg

Korabeli metszet a mentési munkálatokról. Forrás: Pesti Hírlap Naptára 1938

A Jelenkor áprilisi számában már arról is olvashatunk, hogyan segítette meg a környék lakossága az árvíz miatt mindenüket elvesztett karvaiakat: 

A’ karvaiak a’ tulparti piszkeieknél találtak menedéket. Hála az égnek! tudtunkra emberhalál nem történt. Hidegnek tartottuk korunk’ szívét; de most látjuk , hogy a rendkívüli eset fog rajta, mert mindenfelől meleg részvét vigasztalja már a kárvallottakat. Párkány és Nána számos lakosinak , úgy szinte barmainak Ebed, Kőhídgyarmat ’s Muzsla adtak szállást, segédkezet, adtak azonnal táplálékot is szenvedő szomszédaiknak. Kitünőleg ragyognak jóltevőik között: mint már említettük m. Uzovics János főispáni helytartó s jelenleg k. biztos, a’ m. esztergomi főkáptalan, Kruplyanics Simon primalialis ügyek igazgatója, több szomszéd lelkész, ’s uradalmi tiszt. A' ns vármegyének külön választmánya pedig czélirányos rendeletei által dicséretesen munkálkodik. Az aláirási-ívet a’ k. biztos úr nyitotta meg 590 forinttal; ’s nagylelkű példáját az egyházi és világi nemes lelkek olly szép ajánlatokkal követék, ’s követik folyton, hogy a’ nyomorúltabbaknak már is szép segély nyujtathaték.

Amikor Párkányig jutott az ár

Mire Párkányig jutott az ár, már 180 cm magasságban borította el a jeges víz az utcákat.  
53065718_767291186997354_5102275200364314624_n.jpgAz árvíz magasságát jelölő emléktábla az egyik párkányi ház falán (Fő utca 57.). Forrás: Dunamente TDM

A Jelenkor 1838. március 28-i lapszámából: 

A’ párkányiak, kik a’ Duna jege által tovább 4 napnál minden enyhítés nélkül maradtak, egyrészben magosb állású temető-dombokra, másrészben jajgató siránkozások közt, mindenük tönkre jutván, szőlőhegyeikre, ’s a’ szomszéd helységekbe futottak — igy a’ még lapályosban Fekvő nánaiak is — minden épületeik összerogyván -_ szóval, az itten történt kar csak összitett erő s közsegedelem által pótolható — hallani ugyan, hogy már a’ tisztelt vmegyének állandó küldöttsége aláírást nyitott’s jeles mennyiségre is ment néhány percz alatt az ajánlott összeség.

A katasztrófa érintette a Duna mindkét oldalát. Az árvíz levonulta után máris elkezdődött a katasztrófa áldozatainak megsegítése, ahogy a Vasárnapi Újság 1905. évfolyamában megjelent korabeli röpiraton olvashatjuk: 

Épen így minden szegények tápláltattak, mert ugyan azok, a kiknek bő dobzódás oly gyakran hányódott szemekre, az utolsó falatjokat az éhessel megosztották; végtére a magokat jobban bírók számára az eledelek a piaczon nem csak bőven, de olcsó áron is találtatnak.

A Hazai és Külföldi Tudósítások is több alkalommal beszámolt arról, hogy miylen támogatásokat kaptak az árvízkárosultak. 

"Szép helyen áll víz- veszély sújtotta lakosink’ jótevőji között Stockher János cs k. udv. kanczellariai lajstromozó ’s Bécsben házbirtokos, ki mult mart. 22kén egy csupán e’ végre vásárlólt hajón 8550 kenyeret küldött Magyarországba, mellyek Párkány, Esztergom, Hellómba, Szob, Visegrád, Nagymaros, Verőcze, Vácz és Budán osztattak ki. A’ hajót az irgalmas szerzetnek ajándékozó Stockher úr, ’s a’ hajósokat is saját erszényéből fizette."  

 

A jeges árvíz iszonyú pusztítást végzett, azonban hamarosan elkezdődhetett a helyreállítás:

Ennyi sok ínség enyhitésire, miután kegyes fejedelmünk ’s országló kir. házunk lelkesítő vezér példája után a’velünk azon egy uralkodó kormányától függő népek adakozása is szives készséggel társul, remélljük minden rendű polgártársink annál buzgóbban járulandnak, hogy a’ romokbul uj és szebb hazai és nemzeti élet támadjon’s az áradási károk a’ kormány hatóságok czélszerű intézkedéseik után országszerte ’s mindenkorra minden folyammelléken eltörlesztessenek.

 
53050701_298460264170882_2542931431655473152_n.jpg

Az árvíz magasságát jelölő emléktábla Párkányban - jól látszik az ajtóhoz viszonyítva, milyen magas volt a víz. Forrás: Dunamente TDM

 

Felhasznált források: 

  • Jelenkor 1838. évfolyama
  • MTI Archívum
  • Hazai és Külföldi Tudósítások 1838. évfolyam
  • Hasznos Mulatságpok 1838. évfolyam
  • Regélő Pesti Divatlap 1838. évfolyam
  • A Pesti Hírlap Naptára 1939.
  • https://dunaiszigetek.blogspot.com/2016/10/az-1838-as-jeges-arviz-emlektablai.html
  • Magyar Művészet 1938. évfolyama
  • Az 1838-iki árvíz idejéből. In: Vasárnapi Újság 1905. 15. sz. 
  • Jégszakadás és Duna kiáradása Mgban, 1838. évi böjtmás havában. Buda, 1838.
  • Vasárnapi Újság 1838. évfolyam
  • Új Idők 1938. évfolyam

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!