Mária Valéria híd

8

Az Esztergomot és Párkányt összekötő híd a 19. század végén épült.

Az Esztergommal szemközti Párkányról ma mindenkinek elsőként híres meleg vizes strandja jut eszébe, ahová nyaranta sok tízezer vendég látogat el rövidebb-hosszabb időre. Nem véletlen a hatalmas érdeklődés a város iránt, hiszen nincs még egy olyan üdülőváros, amely olyan páratlan panorámát tud kínálni a vendégeinek, mint Párkány: az esztergomi bazilika és várhegy, a hömpölygő Duna és a Mária Valéria híd páratlan látványa várja itt a vendégeket.

20170804_121253.jpg

Panoráma a Mária Valéria hídról. Saját fotó

Ma már kevesen tudják, hogy a 19. század második felében Párkány fontos közlekedési csomópont is volt, mivel a Duna déli oldalán csak helyi érdekű vasút építését tervezték Budapest és Esztergom között, a nemzetközi vasútvonal állomása Párkány volt. Éppen amiatt vált fontossá a 19. század végén a Duna-híd építése, hogy a Párkányba vasúttal érkezők könnyen meg tudják közelíteni Esztergomot - ahogy erről a Vasárnapi Újságnak a híd átadásáról szóló cikkében olvashatunk:

"Nagy esemény ez nemcsak magára Esztergom városára nézve, mely eddig minden nagy forgalmi úttól félre esett, télen pedig egészen el volt zárva, hanem az itt összeszögellő megyékre nézve is, melyek e naptól fogva állandó kapcsolatba léptek egymással s egyszersmind akadálytalan medrévé lettek a fölvidék és a Dunántúl közlekedési és kereskedelmi kölcsönös áramlatának."

parkany_korzo_c1840.jpg

A párkányi Duna-korzó az 1840-es években

Az építkezés, amely emberéleteket követelt

A híd 1895 szeptemberében került átadásra, de már az építését is széles körű sajtónyilvánosság követte. A kivitelezést a fogaskerekű vasutat is építő Cathry Szaléz és fia cége nyerte meg.


"A
Duna mederszélessége Esztergom és rny között 494 méter. Ezt a távolságot 6 nyílással hidalja majd át a sarló alakú főtartókkal tervezett új „vashíd" [...]. A híd össznyílása tehát, a mint jeleztük 404,00 m. Ebből a két szélső nyílásra esik 83,15 m., az ezekhez csatlakozó közbenső két nyílásra, pillér közepétől pillér közepéig 103,50 m., és a középső nyílásra, ugyancsak pillér közepétől pillér közepéig, 120,70 m."

- számolt be az Építő Ipar című szaklap az építkezés paramétereiről. A Vasárnapi Újságnak a hídavató apropóján írt cikkéből pedig további érdekességeket is megtudhatunk az építkezésről:

"Az egész építmény, mely több mint egy kilométer hosszú, s mellyből a Duna áthidalására 500 méter, a hídhoz csatlakozó feljárókra pedig körülbelül 600 méter esik, 1.360,000 forintjába került az államnak s ezen összeget az 5%-os kamatokkal együtt 10 év alatt fizeti ki. Az építési szerződés 1894 év január havában köttetett, és daczára, hogy az építés az említett év április havában vette csak kezdetét, mégis nem egészmásfél év alatt befejeztetett."

A Mária Valéria híd a 19-20. század fordulóján. Forrás>>>

A Pesti Napló így számolt be az építkezés első időszakáról 1894. április 19-én:

"Az esztergomi állandó Duna-hid építése meglehetős gyors tempóban halad. Most legnagyobb erővel az esztergomi oldal mellett levő legközelebbi pilléreken dolgoznak. A partról cölöpökre fektetett palló vezet az építés helyéhez. A pallóra sínek vannak lefektetve, amelyen az anyagot könnyű módon szállítják. Egész gerendahálózat jelöli az első pillér helyét. A munkálatok legérdekesebbje a kesszonban történő alapásás. A kesszon már le van eresztve a Duna fenekére, sőt ásás folytán harmincöt centiméterre siilyedt már a földbe lefelé. A munka célja a kesszont tizenhat méterre leásni, kővel kitölteni, s ez fogja képezni a pillér alapját. A buvárharangul szolgáló kesszont erős vaslemezekből szegelték össze. Mellette a vizen áll egy hatalmas hajó, melyben a gépek nyertek elhelyezést, melyek levegőt szivattyúznak a kesszon alá, és a használtat kivezetik. E gépeket már használták a pozsonyi híd építésénél, apró részekben szállították ide. Itt helyezték el a villamos világítás gépeit is. A kesszon alatt való tartózkodást csak erős idegzetű embereknek engedik meg, mert a nyomás két atmoszféra. A munkásoknak csak három óra hosszáig szabad itt lenn tartózkodniok. Egy-egy munkás egy órai munkáért öt forintot kap."

keszonbme_epitoipar_1894_pages494-494-page-001.jpg

A keszon. A kép forrása az Építő Ipar című lap 1894. 10.17-i száma

A munka már az első hónapokban is emberáldozatokkal járt, mint arról a Pesti Hírlap az 1894. évi májusi számában írt:

"A buvárharangul szolgáló vasdob 15 méter hosszú és 5 méter széles. Erős vaslemezekből van összeszögelve, forrasztva. A nagy' vasdob melletti óriási bárkában helyezték el a peket; folytonos zakatolással hajtják a tiszta le- vegőt a vasdob alá és távolitják el a megromlott levegőt. A vasdob alatt kiválogatott erős idegzetü emberekkel dolgoztatnak és csak egy pár óráig hagyják ott a munkásokat, mert a komprimált levegő nyomása nagyon erős. A Duna fenekén elhelyezett vasdobban olyan erős a zugás, hogy a benlevők alig értik meg egymás szavát. A kit a kíváncsiság oda lehajt, egy pár perc múlva már felkivánkozik abból a viz alatt levő sírból, a hol még a gyertya fénye is elhalványul. A víz és földalatti munkát villámvilágitásnál végezik. A villamos lángok nappali fényt árasztanak szét a Duna fenekén. Az építkezés már eddig is számos balesettel járt. Egy munkás a hullámokba esett és nyomtalanul eltűnt, egy másik lebukott és kezét-lábát összetörte, a harmadiknak a balkezét vágta el a gép. Nem lehetetlen, hogy mire a nagy mű elkészül, 30—40 emberélet esik áldozatául."

hidvu.jpg

A Mária Valéria híd Párkányból, a hídavatás napján. Fotó: Vasárnapi Újság

A névadó Mária Valéria

A Budapesti Hírlap 1895. augusztus 6-i számában olvashatjuk:

"Esztergomból telegrafálják a következőt: A király megengedte, hogy az uj esztergomi dunai vashidat, a mely Esztergom fejlődésére nagy hatással lesz, Mária Valéria kir. hercegasszony nevéről nevezzék el. Mária-Valéria hidja már a jövő hónapban elkészül."

De ki volt Mária Valéria, s miért őróla nevezték el a hidat?

vasarnapiujsag_1890_pages505-505-page-001.jpg

Forrás: Vasárnapi Újság 1890.

Mária Valéria 1868-ban született Budán, Ferenc József császár és Sissy császárné negyedik gyermekeként. Már a születése szimbolikus volt, Sissi azt remélte, fiút szül, s a gyermek lesz majd a magyar király. Mária Valéria születése előtt ugyanis 328 évvel korábban született utoljára királyi gyermek Magyarországon.

"A többség fiút szeretett volna; de abban nem volt a fölfogásban különbség, hogy legyen bár fiú, vagy legyen leány: mindenképen legyen áldott egész életében, legyen áldás szülőinek, legyen áldás a rá néző népek millióinak! 22-ikén, szerdai napon, hajnalban, kevéssel öt óra után megszólalt az ágyú a Szent-Gellérthegy fokán. Szorongva olvasták a lövések számát. A 21-ik dördületnél az ércztorok megállt. Folytatása nem következett. A lakosságnak tudtára adatott, hogy föherczegnő született." - olvashatjuk a Vasárnapi Újság visszaemlékezését (1890. 31. sz.)

A kislány szoptatós dajkája is egy magyar lány lett:

"Mária Valéria herczegnő dajkájára nézve királyö felsége orvosa, Balassa, a királyné határozott kivánatára, felszólítást intézett több jelesebb orvoshoz, ajánljanak egy a szükséges tulajdonokkal rendelkező magyar dajkát a herczegnő számára. A választás végre Szegedi Lidára, egy csinos fiatal 21 éves szadai parasztmenyecskére esett." - olvashatjuk a Katholikus Néplap 1868. 11.05-i számában.

Édesanyja, akinek nem titkoltan a kedvenc gyermeke volt Mária Valéria, igyekezett magyar szellemben nevelni a kislányt, aki gyerekkorában sokszor tartózkodott édesanyjával Gödöllőn. Édesanyja csak magyarul beszélt vele, s a hercegnő csak felnőtt korában sajátította el az irodalmi német nyelvet. A korban sokan Magyarországon és a bécsi udvarban is a "magyar gyermek", a "magyar királykisasszony" néven emlegették. Édesanyja jótékonyságra nevelte, 1881-ben, a Ringtheater leégése után, 13 évesen örökbe fogadott egy kislányt, Kulack Bertát, akinek a szülei a tűzben meghaltak.

mvvasarnapiujsag_1890_pages504-504-page-001.jpg

A Vasárnapi Újság 1890. évfolyamából

1890-ben ment férjhez harmadfokú unokatestvéréhez, Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez, Esküvője zártkörű volt Rudolf egy évvel korábbi halála miatt.

"Az a családi kör azonban, mely az örömünnepben érzelmeivel vesz részt, rendkívül kitágul, milliókban számítja tagjait. Mert nincs az uralkodóház népei közt senki, a ki szíve mélyéből ne kívánna tiszta, zavartalan boldogságot az iljú párnak, s mind e népek között egyik által sem engedi magát fölülmulatni érzelem bensőségében az a magyar nemzet, mely megszokta az ifjú arát a magáénak tekinteni s most is áldással gondol a Budán született magyar királylányra, óhajtva, hogy szive választottjával együtt minél többször, minél tovább, ha lehet mindenkorra a maga körében lássa, s mindig boldognak lássa őt." - írta a Vasárnapi Újság.

A híd átadásakor férjével már évek óta Alsó-Ausztriában, a wallsee-i kastélyban élt, a szerelmi házasságból akkor már három gyermeke született (a későbbiekben még további hét gyermeket szült). 56 évesen, 1924-ben halt meg Bécsben.

A hídavató - és ami mögötte volt

03-03a-hidnyitmnl.jpg

A Mária Valéra híd avatója. Korabeli felvétel. Forrás>>>

"Bármennyire előnyös, bármennyire kiváló haszonnal jár is az, ha ez országban hajózható folyók vannak, mégis lehetetlen eltagadni ezeknek azt a hátrányát, hogy néha a két part között leküzdhetetlen akadályokat teremtenek. Hiszen láttuk azt, épen ezen városnál is, hogy daczára a közlekedés fentartására hozott számos nagy áldozatnak az évnek nagy részében, néha két három hónapig is, a közlekedés a két part között teljesen el volt zárva. (Igaz ! Úgy van!) Nagy akadályt képezett ez, t. uraim, nemcsak az iparra és kereskedelemre nézve, hanem egyszersmind társadalmi és kulturális szempontból is, mert hiszen épen azon két part lakosságát zárta el hosszú ideig az érintkezéstől, a mely együtt van hivatva közreműködni e nagy érdekek előmozdítására." - hangzott el Dániel Ernő köszöntőjében a hídavatón 1895. szeptember 28-án.

miniszterekerkezese.jpg

Forrás: Vasárnapi Újság 1980.

Az átadóra számos politikus hivatalos volt. A korabeli sajtó szerint a VIP vendégek vasúton érkeztek, Párkányból pedig gőzhajóval vitték át őket Esztergomba, ahol Vaszary Kolos bíboros hercegprímás avatta fel a hidat, ezt követte a közlekedési miniszter beszéde.

A Vasúti és Közlekedési Közlöny tudósítója így számolt be a folytatásról:

"Az éljenzés csillapultával a díszes társaság a hid megtekintésére indult.
A
hid túlsó oldalán Párkány község és környékének nagy számban egybesereglett lakossága várta az érkezőket. A minisztereket a közönség itt is harsány éljenzéssel fogadta, Párkány község elöljárósága pedig tiszteletteljesen üdvözölte őket. A miniszterek fesztelen társalgásba elegyedve az elöljáróság tagjaival, egy ideig élénk eszmecserében taglalták a vidék gazdasági bajait és ezek várható orvoslását; majd folyton meg-megujuló éljenzés közt visszamentek a hidon, honnan szállásaikra hajtattak."

A hídavató után a hercegprímás szűk körű fogadást tartott. A korabeli sajtó szerint kisebb bonyodamat okozott, hogy a közlekedési miniszter ugyanazon időpontra szintén fogadást rendezett a Fürdő Fogadóban, ahová nagyjából ugyanazokat hívta meg, mint akiket a hercegprímás. Végül maga a miniszter is a hercegprímás fogadására ment el - az általa rendezett eseményen pedig a főispán helyettesítette.

Vaszary Kolos bíboros hercegprímás, akinek kitartó munkája nélkül nem készülhetett volna el a híd. Forrás: Wikipédia

A nap zárásáról a Pesti Napló így számolt be:

"A bankettek után a miniszterek és a kíséretükben levő vendégek, a Dunai Gőzhajós Társaság állomási épülete előtt a Magyar Államvasutak külön hajójára szállottak és a partra összegyülekezett közönség zajos éljenzései között visszaindultak Budapestre. Esztergom nagy napja azzal a háromszáz terítékes bankettel végződött, amelyet a hídépítő Chatry-cég este nyolc órakor a városi notabilitások tiszteletére a Fürdő-fogadóban adott."

Amit ma már nem láthatunk

A hidat kétszer robbantották fel a 20. században - előbb 1919-ben, majd 1944-ben. A 2001. évben adták át újra a forgalomnak, azonban a felújítás során már a modern kor követelményei szerint kisebb átalakítások történtek a hídon.

A híd 1980-ban. Forrás: Fortepan

A Vasárnapi Újság azonban részletesen leírta, hogyan is nézett ki a híd 1895-ben - amit ma már nem így láthatunk:

A híd megvilágítására 30 darab nagy lámpás szolgál, melyeknek a gyalogútat megvilágító része a vasszerkezet tartóira erősített kovácsolt vas konzolokon, a kocsiútat megvilágító része pedig a mederpillérek felett a vasszerkezet fedőlemezeire erősített, renaissance-stylusban szintén kovácsolt vasból előállított oszlopokon nyugszik. A világításra gazolin-olaj használtatik, mely a kőszénből nyert gázzal majdnem egyenlő világító képességű, a lámpa-üvegek ennél ép úgy mellőzhetők, és a legerősebb szél sem képes eloltani.
A híd kocsiútja impregnált fakoczkákkal oly módon van burkolva, mint a budapesti közúti hidakon és az Andrássy-úton.

A híd korabeli képeslapon. Forrás>>>

A cikkhez felhasznált források: