A Duna északi partján, Rév-Komáromban és környékén szinte minden kő mesél. Sok történet szól szerelemről, szeretetről, hűségről, mások harcokról, árvizekről, földrengésekről, járványokról. Ezeket tesszük közzé új sorozatunkban.

1748. augusztus 3-án Sajghó Benedek pannonhalmi főapát tette le a komáromi Szent András-bazilika alapkövét. A templom története azonban jóval régebbre nyúlik vissza.

"Ne csak istenben bízzunk, mint bízánk, / Emberségünkből álljon fel hazánk." - ez az idézet volt a mottója az 1849. július 11-én indult Komáromi Lapok című napilapnak.

1937. június 20-án történelmi jelentőségű esemény volt Jókai szobrának alapkőletétele Komáromban.

1839. június 11-én V. Ferdinánd a feleségével Komáromba látogatott, amiről a korabeli sajtó is beszámolt.

"1849. július 3-án, kedden reggel két törzsorvos hajolt Komárom városában, a Szaáky-házban egy sebesült katona fölé. A gránátrepesz csúf munkát végzett: jó tizenkét-tizenöt centiméter hosszan ferdén átszakította a koponyatető csontját, és az orvosok a hatalmas sebbe betekintve láthatták, hogyan emelkedik és süllyed az áldozat agyveleje az érverés és légzés kettős ütemének engedelmeskedve."

Rómer Flóris 1865-ben régészeti feltárást végzett a Dunamente római erődítményeinél. A kutatás során ellátogatott Izsára is. A látottakról 1865. november 27-én számolt be a Magyar Tudományos Akadémia ülésén.

1954-ben filmhíradó örökítette meg, hogyan ünnepelték akkor Komáromban Jókai Mór halálának 50. évfordulóját.