Mozaikok a Szent András-bazilika történetéből

1748. augusztus 3-án Sajghó Benedek pannonhalmi főapát tette le a komáromi Szent András-bazilika alapkövét. A templom története azonban jóval régebbre nyúlik vissza.

" A várbirtok határvonala ott kezdődik, ahol a Vág a Dunába szakad, föllebb pedig a szent András apostol egyháza felé húzódik."

- olvashatjuk egy 1268-ból származó iratban, amely bizonyítja, hogy a mai Szent András-bazilika helyén vagy közvetlen környékén már a középkorban is templom állott. Abban az időben a templom körül Szent-Andrásfalva község feküdt azonban, a falu csak később vált Komárom részévé.

Komáromot ábrázoló metszet a templommal – 1597–1598 (Forrás: mek.oszk.hu)

Kevesen tudják, hogy a komáromi öregvár védői már 1594. októberében olyan hősiesen védték Komáromot, mint 1849-ben Klapka György. A Szinán nagyvezír vezette oszmán fősereg támadásait visszaverték - a várost azonban a törökök felégették. Ekkor pusztult el a templom, amelynek az újjáépítésére azonban csak a 17. században, 1624-ben kerülhetett sor. Ahogy a templom történetéről szóló 19. századi monográfiában olvashatjuk:

"1624-ben Gaál Péter, a helybeli magyar sereg vajdája (százados) részint saját költségén, részint egy fakereskedőre kivetett birságból helyreállíttatja a szent András-templomot és a templom körül elterülő, katholikusok és protestánsok által közösen használt temetőből az utóbbiakat kitiltja. A templomot u. a. évi jun. 29-én Szentandrássy István erdélyi püspök szentelte fel."

A monográfiából tudjuk, hogy a templomot 1675-1677 között restaurálták, az őrtornyába órát is helyeztek, illetve 1679-ben a tornyéra egy közel 2 méter magas Szent András szobrot is elhelyeztek - azonban az 1700-as évek első felére a templom már szűknek bizonyult, éppen ezért 1723-ban egy új templom építését kezdték el. Érdekesség, hogy az 1733-ban megépült templom azonban olyan rossz minőségben készült el, hogy a feljegyzése k szerint amikor egy paraszt gazda szekerének rúdja 1738-ban nekiütközött, a templom fala bedőlt.

"A komáromi polgárság a borsos árú szabad királyi városi jog elnyerésén fáradva 1739. nov. 3-án szívesen lemondott kegyúri jogáról és örök tulajdonjoggal átadta az árpádkori és az 1733-ban befejezett szent-András-templomot a jezsuitáknak, akik viszont kötelezték magukat, hogy az 1733-ban befejezett templom helyén uj templomot épitenek. E szerződés 1741ben kir. megerősítést nyert."

-olvashatjuk a fent idézett összeállításban, korabeli forrásokra hivatkozva.

Így érünk el a történelmi mozaikkockák összerakásában 1748-hoz, amikor is augusztus 3-án új templom alapkövét tették le. Az építkezés 1761-ig zajlott.

"Az összes költség kerek fél millióra lett előirányozva, ami akkor nagy pénz volt. Ribics Ferencz jezsuita plebános-házfőnök engedélyt kapván arra, hogy az ó-szönyi, akkor katonai kincstár birtokról dereglyéken hordathatta az ingyen adott római kőanyagot az alap lerakására, a talaj süppedékes volta miatt szükséges czölöpözési munkálat befejeztével az alapfalak építéséhez fogott."

- szól a munkáról az idézett tanulmány.

Földrengés1763

Karl Friedel korabeli festményének részlete az 1763-as komáromi földrengésről.

Végül alig két évvel az átadás után azonban a híres komáromi földrengés idején a templom tornya összedőlt, s csak 1771-ben vehették újból használatba a hívők.

1774-ben Mária Terézia betiltotta a jezsuita rend működését. A Szent András templom plébánia-templommá lett, később a bencésekhez került, onnan 1799-ben a templom újból a városhoz, míg 1808-ban újból a bencésekhez került.

"Az 1848. szeptember 17-én dúlt nagy tűzvész a Szent-András-templomot is elpusztította s helyreállítása, mintegy félmillió frt költséggel, csak az 1860. évben nyert befejezést és ugyanez év október 28-án szentelte fel Scitovszky János bíboros herczegprimás."

- olvashatjuk Borovszky Samu Magyarország Vármegyéi és Varosai című 1907-ben megjelent sorozatának a Komáromom vármegyét megmutató kötetében.

A Szent András templom a 20. század első éveiben. Czike Dénes könyv- és papírkereskedése, Komárom. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum archívumából

Felhasznált források:

  • Komáromi sz. András-templom és iskola története. Gyulai Rudolftól. In: Kereszty Viktor - Prohászka Ottokár - Walter Gyula szerk.: Magyar Sion 1897. (Uj sorozat 11. évfolyam)
  • Borovszky Samu Magyarország Vármegyéi és Városai, 1907.
  • hungaricana.hu
  • mek.oszk.hu
Júlia Nagy
Júlia Nagy
05/01/2020 5:02 PM

Related